110 támogató

Az Egyszervolt című könyvet "látatlanban" 110 vásárló vette meg a Könyvmecénás kezdeményezésnek köszönhetően, ezzel is támogatva a kiadvány megjelenését. Köszönöm!
Azok, akik támogatták a könyvet, a "mecénások", több apró plusz információt kaphatnak a könyvről, a munkafolyamatról, műhelytitkokról.

Róka, Egér, meg a jóga

Idén hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Paloznaki Jógahétvége 2014. július 4-6. között. Ismét több helyszínen várják a vendégeket jógafoglalkozásokkal, zenés és táncos előadásokkal, gyermekprogramokkal, vegetáriánus ételeket felsorakoztató büfével.Első alkalommal lesz jelen Visvaguru Paramahansz Szvámi Mahésvaránanda indiai mestert, a Jóga a Mindennapi Életben Rendszer megteremtőjét.A Jógahétvége Paloznak Község Önkormányzata és a Regionális Jóga a Mindennapi Életben Egyesület Érd közös rendezvénye, a Paloznaki Civil Egyesület és a "Paloznak Jövőjéért" Közalapítvány, valamint magánszemélyek támogatásával, közös összefogással és önzetlen munkájával valósul meg.
Mint hagyománynak számító nyári, balatoni rendezvény, a médianyilvánossága is jelentős.
A programokon való részvétel ingyenes a rendezőknek, támogatóknak és adományozóknak köszönhetően.

Minden évben rendeznek egy nagyszabású kiállítást, ami illeszkedik a jóga életformához, és az adott év fő irányvonalához.
Az idei kiállítással elsősorban a családokat és a gyermekeket szeretnék megszólítani és mindemellett egy jótékonysági illusztrációs kiállítással szeretnénk megörvendeztetni a hétvége résztvevőit, illetve támogatni a rászoruló gyerekeket.

A beérkezett alkotásokat tehát eladásra kínálják és az ebből befolyt bevételt rászoruló gyermekek kapják megosztva, a paloznaki Meseközpont Alapítványon keresztül, állami gondozott gyermekek, illetve a dzsadani általános iskola rászoruló tanulói (India, Radzsasztán állam).Mint hagyománynak számító nyári, balatoni rendezvény, a médianyilvánossága is jelentős.A programokon való részvétel ingyenes a rendezőknek, támogatóknak és adományozóknak köszönhetően.
Minden évben rendeznek egy nagyszabású kiállítást, ami illeszkedik a jóga életformához, és az adott év fő irányvonalához.Az idei kiállítással elsősorban a családokat és a gyermekeket szeretnék megszólítani és mindemellett egy jótékonysági illusztrációs kiállítással szeretnénk megörvendeztetni a hétvége résztvevőit, illetve támogatni a rászoruló gyerekeket.
A beérkezett alkotásokat tehát eladásra kínálják és az ebből befolyt bevételt rászoruló gyermekek kapják megosztva, a paloznaki Meseközpont Alapítványon keresztül, állami gondozott gyermekek, illetve a dzsadani általános iskola rászoruló tanulói (India, Radzsasztán állam)

Természetes, hogy Rókának és Egérnek is ott a helye!

Könyvmecénás

Inspiráció

...A Levélforma mesével először nehezen boldogultam, de aztán végül csak sikerült...

A holokauszt áldozatainak emléknapjára

"A tanuló ember tartozik magának azzal, hogy legkülönfélébb tornáit az empatikus képzelőerő gyakorlataival egészítse ki. Legyél hefling! Legyél zsidó! Legyél cigány! Legyél homoszexuális! Legyél szellemi fogyatékos! Pedagógiai feladatnak tekintem – szerte Európában – annak az eseménynek a részletekben való elképzelését a gázkamra fulladó görcséig, amely hetven évvel ezelőtt történt.

Érthető, ha a mai szülők nem akarják elképzelni a saját gyereküket ezen az úton, a vasúti rámpától az égetőkemencéig. Ám az együttérzés és az együttszenvedés olyan lelki képességek, amelyeknek gyakorlása nélkül nincsen erkölcsi intelligencia."

Konrád György

(A teljes szöveg Alföldi Róbert olvassa fel ebben a videóban: http://youtu.be/CNfYkLVr7_s)

Marta Czok: La fune (Gyerekek a háborúban és a Soában sorozat, festmény)

Idézem még e napon Kisantal Tamást, aki a holocaust irodalmának kutatója, elemzője, tanítója.

... "amikor Levi (Primo Levi, olasz író(1919-1987) -  túlélte a holokausztot, tragikus élményeit a "Se questo e un uomo" című könyvében örökítette meg) ötödik osztályos tanulóknak beszélt koncentrációs táborbeli életéről, az egyik szemfüles kisdiák teketóriázás nélkül az előadó szemére hányta, hogy nem érti, Levi miért nem szökött meg a lágerből. Sőt, miután a kisfiú némi hevenyészett felvilágosítást kapott a tábor beosztásáról, az őrtornyok helyzetéről, pillanatok alatt frappáns kis szabadulási tervvel állt elő: az éj leple alatt ki kell lopódzni az udvarra, csendben megölni az őrt, felvenni egyenruháját, az áramfejlesztő telepnél áramtalanítani a tábort és a drótkerítéseket – így már nem marad más, mint csendben, feltűnés nélkül kisétálni a lágerből. Mint az esszében olvashatjuk, a kisfiú a szökés lehetőségének kalandfilmszerű felvázolása után Primo Levire nézve büszkén ennyit mondott: „Ha újra bekerülne, tegyen úgy, ahogy mondtam: meglátja, sikerülni fog.” A második történetem saját tapasztalataimra épül.   

Évek óta tartok a Pécsi Egyetemen egy kurzust A holokauszt irodalma címmel. A hallgatóim főként magyar szakos graduális diákok. Általában minden alkalomra egy olvasmányt (emlékiratot, regényt stb.) adok fel, melyhez két hallgatói referátum kapcsolódik: valakinek tartania kell a szerzőről egy rövid, életrajzi előadást, valakinek pedig a műről egy vitaindító-elemző referátumot. Egyszer Elie Wiesel Az éjszaka című műve volt soron, és a szerző életéről referáló hallgató némi megdöbbenésemre elmondta, hogy Wiesel nevét a google-be beütve az első oldalon kijött egy olyan magyar nyelvű találat, mely Wieselt hazugnak állította be, s amellett érvelt, hogy a holokauszt meg sem történt."

Lépésről lépésre

Értsd, csináld, szeresd!

Valamikori Alma Materemben, a valamikori Tanítóképző Főiskolán, ma ELTE TOFK néven fut, és nemcsak tanítókat, óvópedagógusokat, hanem bölcsődei gondozókat is képeznek benne (mert hát bizony nem csak a pelenkázásról és az etetésről szól egy kisgyerek gondozása a bölcsődében sem...), szóval ezen a szívemnek kedves helyszínen az elmúlt években többször is tartottam a hallgatóknak és az érdeklődő tanáraiknak előadást gyerekkönyv témakörben. (Több ott tanító tanárnak köszönhetően kinyíltak az intézmény falai a kortárs gyerekkönyvek előtt - sőt, nyílnának azok még szélesebbre is, de vajon miből tudná a Könyvtáruk megvenni azokat a szuper, friss köteteket, amikről aztán beszélgetni lehetne a hallgatókkal? Úgyhogy ezúton kérek mindenkit, aki teheti - alkotók, kiadók, könyvszeretők -, ajándékozzon mai magyar gyerekkönyvet az iskolának!!!)

Most különösen jól éreztem magam, mert "párom" is volt Boldizsár Ildikó személyében, aki arról beszélt, hogyan tudjuk a mesék által a legfontosabb dolgokra megtanítani gyermekeinket (és önmagunkat is :-)). És hát tulajdonképpen én is erről beszéltem...persze, sok-sok képet és könyvet tolva előtérbe :-) Az Eduvital Alapítvány szervezte az előadássorozatot, amelynek részesei lehettünk - ez külön megtiszteltetés, mert ezáltal egy általam nagyra becsült ember szellemi hagyatékát is gondozhattam szerény hozzájárulásommal. Az alapítványt annak idején Kopp Mária álmodta meg munkatársaival, ma Falus András társalapító, akadémikus, egyetemi professzor, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet igazgatója tesz meg mindent mindannyiunk egészségtudatosságának növeléséért, mindemellett az életre hívott EDUVITAL Nonprofit Egészségnevelési Társaság kiemelt figyelmet szentel a jövő nemzedékének megszólítására. Pláne leendő, gyerekekkel foglalkozó szakemberekét. Na meg az őket tanító szakemberekét :-)

Boldizsár Ildikó mesél :-)

Az már valami, hogy a hallgatók a saját Navigátor példányaikból tájékozódnak!!

Oliver Jeffers egyik könyvoldalával próbálom világossá tenni a képeskönyv  és az illusztrált könyv közötti lényeges különbséget

(...Vajon miért nem jut eszébe senkinek, hogy az iskolában kötelező hittan oktatás helyett a MESÉKET hívja segítségül a világkép formálására...? Legalább alsó tagozatban. http://www.jamk.hu/ujforras/040214.htm Nnna mindegy.)
Közelre szabad csak nézni, különben elillan, elaprózódik a az öröm, amit jelent például egy főiskolai hallgatókkal teli előadóterem, akik megtisztelnek érdeklődésükkel, megtisztelik a témát figyelmükkel és talán magukkal visznek valamit belőle, használják azokat a gondolatokat, amiket hallottak. Annyit kell tenni, bármilyen picinek, kevésnek, jelentéktelennek tűnjék is, amennyit egy adott helyzetben, egy adott pillanatban megtehet egy ember. Kavicsokat dobni nagy, mély vizekbe, hátha sikerül apró hullámokat kelteni...

Az átfogó egészségnevelési programról, EDUVITAL-ról érdemes még elolvasni ezt a cikket is!