Wednesday, October 5, 2011
Sunday, June 19, 2011
Ceglédi kiállítás
...És én is látható vagyok, gombóc formátumban.
Thursday, June 2, 2011
Illusztrátor Pajtások blog
A vízszintes verziót nem találom, illetve - na, hát egy másik gépen van. Most a vadiúj (használtan vett) IMacemen élvezkedem ugyanis, de az adathordozó odafenn maradt a galériámon (és most már meggondolok egy ilyen emeletnyi túrát...). Lényeg, hogy Maros Kriszta munkáját láthatjátok, mint illusztrátor pajtások markert. Logoszerűség, speciális felületekre, a kiállításokhoz meg a Facebookra meg a blogra. Kattingassatok és akkor meg lehet látni mindet.
Nem akarom magam ismételni, de nagyon jólesik összedobni valami kis szabad szellemű szösszenést is egy-egy témára, amikor úgy adódik, hogy valahogy marad egy kis idő rá (vagy nem tudok ellenállni a témának, vagy amúgy is kiállítási anyagot készítettem már ugyanerre a topikra) - és jólesik az is, ha a téma kedvéért böngészek a régi cédék között és főleg amikor találok rég elveszettnek hitt cuccokat!!!
Ide linkelem a legfrissebb, hozzám tartozó munkákat.
http://illusztratorpajtasok.blogspot.com/2011/04/egy-masik-regi-nyul.html
http://illusztratorpajtasok.blogspot.com/2011/04/olvaso-katica.html
http://illusztratorpajtasok.blogspot.com/2011/04/szorny_29.html
http://illusztratorpajtasok.blogspot.com/2011/06/szivrablas.html
Wednesday, June 1, 2011
Európai gyermek- és ifjúsági könyvvásár Saarbrücken 2011. május 28-31.
Közös workshopünkön Lenkát, Kinga-féle fantázialényeket és a már klasszikus mozgatható szárnyú Katicabogarakat készítettük a fesztivál gyerekvendégeivel, Szigethy Kata (a MGYKE képviseletében gazdagította a csapatot) nagyszerű közreműködésével. Ugye látjátok itt a kép előterében az "igazi" Lenkát...? Kata nagyon odavolt a sok szebbnél szebb vörös hajú kisgyerek láttán, de ez a kislány tényleg egy az egyben az ő Lenkájának a modellje lehetett volna.
Bár a fotón a katicakészítés nem látszik (...mivel, akkor én dolgoztam és nem fotóztam...:-)), minden gyerek, aki csak eljött, szépen végigjárta sorban a lehetséges alkotási pontokat mindhármunknál, és boldogan gyűjtögették a saját maguk által készített kis kincseket.
Itt Berg Judit Ruminis előadásáról két kép, a felső kicsit komornak tűnik talán, de nézzétek csak meg, milyen látványosa gyerekek testbeszéde. Elvarázsolta őket Judit és Rumini, még így tolmács által is. A mesét egy nagyon jó hangulatot teremtő színész olvasta fel németül, Peter (Ki fogom deríteni a képen látható harmadik szereplő nevét is, egyelőre annyit róla, hogy egy tündéri pszichológia szakos diák, aki kint él Saarbrückenben, és aki rengetet segített a kapcsolatteremtésben az egész fesztivál alatt. Itt ő volt a - nagyon szuper - tolmács.)
...És mivel Ottó előadásán nem a telefonom fotóztam, hanem Pompor Zoli gépével, így erről az eseményről nem tudok most képet feltenni, de helyette legyen itt egy portré róla, a róla készített információs táblácska mellett.
...és végül egy fotó a díszvacsoráról: Roberto Innocenti (akinek nagy tisztelője vagyok s aki szintén a fesztivál díszvendége volt, ugyanannál az asztálnál ültünk) könyvgyűjteményünk újabb darabjaként megvettem a vásáron a gyönyörű házas kötetét német nyelven...
...és megkértem, hogy dedikálja Ábrisnak. Ennek kapcsán beszélgettünk egy kicsit. Itt a képen éppen készül még rajzolni is a dedikáció mellé. (Később talán ide teszem a beszkennelt rajzot is...)
Friday, May 20, 2011
Robogi
Thursday, May 19, 2011
Friday, February 18, 2011
Friday, February 11, 2011
Thursday, January 27, 2011
Mackó-nap a Zölderdőben
Az évi rendes zöldersőbeli Mackó napot idén egy csoportos kiállítással teszi emlékezetesé a Lépcsőház Galéria. Minden kiállító egy-egy mackót vihet a közös anyagba - vagyunk vagy 26-an... :-)
(A meghívó Pap Katát dicséri.)
Ez "az én mackóm" - pasztell (úgyis mindig azt írták régebben tévedésből a Katica meg a Róka képeiről, hogy paszetell-technikával készültek, pedig azok dehogyis!). Mert a festékeimmel azt se' tudom már, mi van, olyan régen vettem őket elő.
Elhatároztam, hogy ilyen képeket fogok ontani magamból szabadidőmben. Három óra alatt megvan, cuki, élvezem, szabadság van... :-)
Ami a lényeg: illuztrátor pajtásaim és jómagam szeretettel várunk minden érdeklődőt. :-)
Megérkeztek!
Megérkeztek a Guriga bélyegzők!! Ezek itt az első, türelmetlen próbanyomatok. Egy nap alatt megcsinálták őket és ki is szállították postán. Nekem pedig ki sem kellett mozdulnom emiatt itthonról!! Éljen a Betűmix!
Ezek a bélyegzők lesznek a segítségemre február 5-én a Sárkányos Gyerekkönyvtárban és - még nem tudom, 11-én vagy 12-én - az Anno Meseboltban, ahol a Guriga kalandjai #1, azaz az Elbújtam! című könyvem bemutatója lesz. Ugyanis ez a könyv az egészen piciknek (csak Ábris ezt így meg ne hallja...), vagyis a négy év alattiaknak szól, akikkel még másképpen lehet kreatívkodni, mint a Katica vagy a Róka és Egér közönségével. Márpedig egy Paulovkin Boglárka könyvbemutatón muszáj kreatívkodni!! Remélem, jól megy majd, szeretni fogják!! :-)
Még egy képet ideteszek, hogy érthetőbb legyen, miért nem kívánkozom a városba... (mármint azon a prózai okon kívül, hogy körmömre égnek éppen a feltorlódott munkák, utol kellene érni magam: Aranyvackor pályaművek (másodszori) lelkiismeretes értékelése, Vackor-katalógus-gyártás, Guriga 2., Guriga képregény a Csodaceruzába, no meg készülni a jövő héten induló második félév első óráira a MOME-n meg a Visartban...:-)). (Nyugodtan postoljatok, ha valamit kifelejtettem.)
...Ez a világ, a hálószobából nézve... egyszerűen nem tudom megunni a különböző "díszletekbe" öltözött tájat, ami az ablakainkon keresztül látható...és persze reggel meg délután, oviba menet-jövet bele is megyünk ebbe a szép tájba :-)
Wednesday, January 26, 2011
Amikor nem az íróasztal előtt ülök
Az alábbi kép Segesden készült, az ottani Árpád-házi Szent Margit Múzeumi Kiállítóhelyen, ami egy nagyon hangulatos, izgalmas helyszín - ezúton is köszönöm az utólag, emlékbe elküldött fotókat nekik.
Az elmúlt években - hála a gyerekkönyvtárosoknak, akik meghívtak - jártam Kőszegtől Miskolcig számos helyen, ahol gyerekekkel találkoztam, meséltünk-rajzoltunk-játszottunk. Ezek a találkozók értették meg velem igazán, hogy egy-egy könyv sorsa nem néhány hónap, hanem jópár év alatt dől el, érik be. Mivel én elég gyors (néha aztán persze emiatt kissé felszínes is) vagyok, sokszor elveszítettem a lelkesedésemet, mint alkotó, ha nem kaptam azonnali pozitív visszajelzést. Ma ajándéknak élek meg minden olyan alkalmat, amikor egy-egy csapat gyereknek örömöt szerez az általam mesélt mese, az együtt készített figura - vagy akár egy-egy kis rajz, amit "emlékbe" gyorsan papírra vetek akár egy kis gyűrött cetlin, akár egy frissen elkészült Róka hátulján, akár valamelyik könyvem első lapjain.
Rengeteget tanulok még mindig a gyerekektől, és egyre inkább úgy érzem, hogy ez az, aminek egyáltalán értelme van, értelme lehet: élményt, örömöt, szavakat, képeket, mosolyt hozni és vinni.
Az alábbi linkek (egyelőre) bőséges képanyagot rejtenek illusztrációként, ha van kedvetek, nézzetek meg párat. :-) Én még egy miskolci író-olvasó találkozón létrejött illusztrátor-író találkozót megörökítő fotót teszek már csak ide, aminek talán az lehet az aktualitása, hogy a múlt héten Ózdon dedikálhattam azokat a könyveket a gyerekkönyvtárnak, amiket előzőleg már Kiss Ottó szintén dedikált (hát persze hogy a közös könyveinkről, a Márióról és a nagypapáról van szó..)
Tapolca (vendégségben "nálunk", Ábrahámhegyen:-))