Teljesen
mást kerestem az interneten, amikor a
http://principieprincipi.blogspot.hu/
oldalon az alábbi bejegyzésre bukkantam (mármint, olasz nyelven,
természetesen, de a közérthetőség kedvéért lefordítottam).
Az emlékezés könyvei
Január
27-e az Emlékezés Napja, és már írtunk erről
egy régebbi bejegyzésben.
Ezúttal
most a teljesség igénye nélkül egyszerűen csak összegyűjtöttük
az utóbbi években Olaszországban megjelent gyerekkönyveket a Soá
(Holocaust), a haláltáborok, a rasszizmus témájában. Egy rövid
kis bibliográfia, hogy segítsen emlékeznünk...
Judith
Kerr
Amikor
Hitler elrabolta a rózsaszín nyuszit
illusztrálta Gianni De Conno
Rizzoli,
2008
Hitler elrabolta, nemcsak átvitt értelemben, Anna
kisnyulát. Elrabolta még a házat is és az egész, eddig ismert
életet is. Most Anna családjának el kell mennie, de hova menjenek?
Judith Kerr regénye egy utazás története – Európa egyik
legsötétebb történelmi korszakában.
Rachel
Hausfater-Douieb
Csillaggyermek
Illusztrálta
Olivier Latik
Pisani editrice, 2007
A kisfiú el van
bűvölve a csiilagtól, amit a mellkasár tűztek, de hamarosan
eljön az éjszaka, és az éjszakával együtt megérkeznek a
„csillagvadászok” is, fekete csizmáikban... Szerencsére
Csillaggyermeknek sikerül elrejtőznie, és nem így nem kell
felszállnia egyre sem azok közl a vonatok közül, amelyek
messzire-messzire mennek...
Lorenza
Farina
Sara
repülése
Illusztrálta Sonia Maria Luce
Possentini
Fatatrac, 2012
A koncentrációs táborban
Sara találkozik egy kis vörösbeggyel, aki elhatározza, hogy
magával viszi, fel a magasba, ezt az új kis barátnőt a kék
szalaggal a hajában, mert a Soá és a koncentrációs táborok, nos
azok nem kislányoknak valók.
Cristophe
Gallaz, Roberto Innocenti
Rosa
Bianca
La Margherita, 2005
Egy kis német faluban él
Rosa Bianca – sok házon náci zászlók lobognak, a falakat
jelszavak díszítik. Hónapokon át egyenruhás, jókedvű, marcona
férfiak szelik át utcáit teherautóikkal. De hová mennek? Senki
sem tudja. Rosa Bianca egy nap titokban utánuk ered, és egy
bekerített mezőn barakkban lakó, éhező gyerekekre bukkan. Attól
kezdve mindennap annyi ételt visz nekik, amennyit csak össze tud
szedni a faluban.
A
rövid, költői szöveget és húsz gyönyörű illusztrációt
tartalmazó könyv művészi eszközökkel segít megérteni a
Holokauszt tragédiáját, egy gyermek nézőpontjából láttatva az
eseményeket.
Ruth
Van der See
Erika
története
Illusztrációk Roberto Innocenti
La
Margherita, 2005
Erika, akit úgy mentett meg az édesanyja
Auswitztól, hogy pólyába bugyolálva kidobta őt a száguldó
halálvonatból, csupa olyat kérdez, amire a könyv főszereplője
nem tud válaszolni. Mikor született valójában? Milyen nevet adott
neki az apukája és az anyukája? Sírt, mielőtt kidobta őt az
ablakon? Vajon utoljára még megpuszilta őt....?
Lia
Levi
Apollonia
házmesterasszony
Illusztrációk Emanuela Orciari
Orecchio
acerbo, 2006
...Biztosan igaz, hogy, hogy Apollónia házmester
egy boszorkány, aki felhizlalja a gyerekeket és aztán megeszi
őket.
Daniel, a német csapatok által megszállt városban ebben
teljesen bizonyos és nagyon fél tőle.
De néha a boszorkányok
menthetnek meg bennünket...
Irène
Cohen-Janca
Anna fája
Illusztrálta Maurizio A.
C. Quarello
Orecchio acerbo, 2010
Egy öreg
vadgesztenyefa, egy, Amsterdam számtalan csatornája közt megbújó
ház udvarán.
Több,
mint száz éves, és lombja alatt emlékek ezrei bújnak meg. De van
egy kislány, Anna a neve, akinek az emléke a legelevenebb. 13 éves
volt, de soha nem ment le az udvarra játszani. Éppencsakhogy látta
a fát, a szemközti lakóház üvegtetején keresztül...
Nadia
Terranova
Bruno
A
kisfiú, aki megtanul repülni
Illusztrálta Ofra
Amit
Bruno Schultz egy kisfiú, zsidó. Csöndes, befelé
forduló, de kíváncsi és érdekli minden dolog, ami csak
körülveszi. Rajong az apukája különc mutatványaiért. Rajzaiban
és írásaiban újraéleszti apai örökségét arra, hogy
felismerje és megtalálja magát minden tárgyban, minden állatban,
minden személyben. Egészen 1942 egyik őszi napjáig, amikor egy
náci tiszt meggyilkolja őt az utcán...
A történet az egyik
legnagyobb lengyel író, Bruno Schultz különleges világába
vezeti az olvasót eszenciális szövegével, szuggesztív
illusztrációival.
Tomi
Ungerer
Otto
Mondadori, 2003
Egy kismackó és
két német kisfiú: elválaszthatatlan játszótársak, akik
hirtelen elszakadnak egymástól, mert egy nap David egy sárga
csillagot vartt a ruhájára és elvitték őt titokzatos egyenruhás
emberek. Aztán a háború Ottó mackót is elsodorta, aki egy
amerikai használtcikk-kereskedő kirakatában végzi, messze-messze
két barátjától...
Nessuna
differenza?!
Matteo Gubellini rajzaival
Prìncipi
e Princìpi, 2011
Látjátok
a különbséget a kép és a fotó között? Ugyanazok a helyzetek:
gyerekek emelik magasba a kezüket, emberek szállnak vonatra... De a
hasonlóság csak látszólagos. Kihívó helyzete, amikre
emlékeznünk kell. Emlékezzünk, ma éppúgy, mint tegnap, hogy mi
is a különbség!
...Eddig
a bejegyzés. Én már az Erika történeténél kész voltam, pedig
az meg is van nekem, ismerem - mégis.
Mostanában
mindig nagyon elégedett vagyok a saját könyvkínálatunkkal - nagy
utat tettünk meg az elmúlt tíz évben, mondom mindenkinek.
Ezt
a listát végignézve - ahogyan írják, és keresgélés közben
magam is láttam, hogy ez nem egy teljes felsorolás, hanem válogatás
-, szembesültem megint azzal az érzéssel, hogy milyen messze
vagyunk mi még ettől!
Pedig valószínű, hogy ha nálunk is
jelennének meg ilyen jellegű könyvek, akkor húsz-harminc év
múlva esetleg ez érződne a társadalmunkon is...
Lenne-e jobb befektetés ennél?
Mindenesetre: én így szentelem az emlékezésnek, ezzel a bejegyzéssel, ezekkel a gondolatokkal a Holokauszt Emléknapot.